"A Debreceni Egyetem egyik fontos feladata a közeljövőben a következő két évtizedre szolgáló energetikai stratégia elkészítése. A két évvel ezelőtti integrációt megelőzően a korábbi szervezeti egységek, centrumok még külön-külön gondolkodtak, most már együtt tervezik a jövőt. Nagyon régiek, 15-20 évesek a meglévő stratégiák és energetikai rendszerek, amelyeknél ma már jóval hatékonyabbak vannak" – hangsúlyozta Bács Zoltán kancellár a szerdai információs napot megelőző sajtótájékoztatón.
A kancellár kifejtette: ahhoz, hogy az intézmény tovább tudjon lépni, egy hosszútávú energetikai stratégiát kell kidolgozni, amelyet az egyetem energiaügynökségével, a LENERG-gel közösen fognak elvégezni. A több milliárdos fejlesztésekhez szükséges források feltárását is segíti az az együttműködési megállapodás, amelyet a LENERG, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a Nemzeti Energiagazdálkodási Zrt. írt alá.
Vikman László, a Nemzeti Energiagazdálkodási Zrt. vezérigazgatója elmondta: a beruházásoknál olyan műszaki megoldásokra törekednek, amelyek elősegítik az energiatudatos működést és az intézmény energiaköltségeinek csökkentését, az ESCO finanszírozás pedig egy olyan komplex pénzügyi fedezetet jelent, amely optimális megoldás a vissza nem térítendő uniós források mellett.
Brüsszeli képviseletet is nyitnának
A közvetlen brüsszeli források elérésének és felhasználásának elősegítése kapcsán is új alapokra helyezi az együttműködéseket az egyetem és partnerei. Vámosi Gábor, az egyetemi tulajdonú, a térség innovációs és kutatás-fejlesztési folyamatainak összehangolásával, koordinálásával foglalkozó Innova Észak-Alföld Nonprofit. Kft ügyvezetője az aláíráson kiemelte: a hazai támogatási rendszer mellett meghatározó alternatívát jelentenek a közvetlen brüsszeli pályázatok, ám ezeknek az ismertsége és pályázati aktivitása elmarad a nyugat-európai országokétól, ezért fontos, hogy arra ösztönözzék a térség gazdasági szereplőit, hogy vegyenek részt ezeken a pályázatokon.
"Azt éreztük eddig, hogy sem a megyei gazdasági szereplők, sem a nonprofit szervezetek nem rendelkeznek elég információval ezekről a pályázatokról, ezért a régió három meghatározó szereplője: az egyetem, a megyei önkormányzat és a regionális innovációs ügynökség, valamint a közvetlen brüsszeli források koordinálásban szerepet játszó Magyar Fejlesztési Központ összefogott ezeknek a forrásoknak a bemutatására" – magyarázta Vámosi Gábor.
Bács Zoltán kancellár szerint már most fontos felkészülni a 2020 utáni időszakra, hogy a hazai támogatásokat követően, 2020 után a közvetlenül elérhető brüsszeli forrásokhoz is hozzá tudjanak jutni a kedvezményezettek, így a Debreceni Egyetem is.
"Számos nemzetközi együttműködésben közvetlenül is benne van az egyetem, amit a saját szervezetén belüli pályázati központtal és az innovációs ökoszisztéma központtal koordinál. Emellett a rendszer része, hogy elkülönített gazdálkodási formában az Innova Kft-t és a Lenerg Kft-t is működteti. Ezáltal olyan rendezvények szervezésében és lebonyolításában vállal részt, mellyel hidat tud képezni a helyi önkormányzatok, a gazdasági szereplők és az állami szervezetek között" – tájékoztatott a kancellár.
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihari Megyei Közgyűlés elnöke rámutatott, hogy a közvetlen brüsszeli források lehívása mindig együttműködést igényel a tagországok és szervezetek részéről, ezért van kiemelt jelentősége a partnerségnek.
A források elérésében meghatározó szerepe van a brüsszeli jelenlétnek, ezért a felek a korábbitól eltérően nem külön, hanem közös brüsszeli képviselet létrehozásában gondolkodnak.
Bózsik András Pál, a Magyar Fejlesztési Központ megbízott igazgatója hozzátette: szervezetük több előremutató információs szolgáltatással járulhat hozzá az együttműködéshez. Többek között az Európa Bizottság által a kontinens legjobbjaként elismert pályázati információs honlapot üzemeltetik, mely licence iránt több ország is érdeklődik.
