Az Eötvös Károly Intézet (EKINT) majdnem napra pontosan négy éve tette közzé a felhívását, amelyben olyan, rendőrfotók közzétételéért elmarasztalt újságírók jelentkezését várta, akik ügyét az AB elé viheti. Alkotmányjogi panasszal akartuk elérni ugyanis az alkotmányellenes, az alkotmányos demokráciákban legjobb tudomásunk szerint példa nélküli bírósági gyakorlat felülvizsgálatát. A közhatalom-gyakorlás nyilvánosság általi ellenőrzésének része kell legyen, hogy a sajtószervek, illetve az egyes médiumok tudósításaikhoz az eljáró rendőrök felismerhető arcképmását is felhasználhassák. A közhatalomnak az eljáró rendőr ad arcot. Ha a rendőrnek nincs arca, elvész a közhatalom felelőssége.
Az EKINT az Index hírportál ügyében készített alkotmányjogi panaszával már 2014 őszén fontos sikert ért el: ekkor az AB úgy döntött, hogy a hírportált elmarasztaló bírósági döntés alaptörvény-ellenes, és a megtámadott ítéletet megsemmisítette. Az EKINT más eszközökkel is igyekezett érvényt szerezni az alkotmánybírósági álláspontnak. Ezt követően azonban a magyar alapjogvédelmi gyakorlatban példátlan dolog történt: az alkotmánybírósági határozat ellenére a bíróságok – a törvény szerint kötelezően újra lefolytatott eljárásban – ismét az Index számára kedvezőtlen döntést hoztak. (Mindeközben az AB előtt két másik sajtótermék már sikerrel hivatkozott a mi beadványunk alapján megszületett 2014-es alkotmánybírósági döntésre, a testület mindkét ügyben megsemmisítette azokat a bírósági ítéleteket, amelyek a sajtót elmarasztalták a rendőrökről készült felvételek közzétételéért.)
Az Index ügyében – tekintettel arra, hogy az AB határozatából következő döntéssel kifejezetten ellentétes tartalmú ítéletet hozott a Kúria – újabb alkotmányjogi panaszt készítettünk.
A tegnapi döntésével az AB végül kikényszeríti, hogy rendőrarckép-határozatát a bíróságok a jövőben kénytelenek maradéktalanul végrehajtani.
