Az április 4-i magyar felsőoktatási törvény részletes jogi elemzése alapján a testület megállapította, hogy a törvény nem egyeztethető össze az alapvető belső piaci szabadságokkal, nevezetesen a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságával, de az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elvekkel, így a tudományos élet szabadságával, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával, továbbá az Uniónak a nemzetközi kereskedelmi jog keretében vállalt kötelezettségeivel sem. A biztosi testület ezért úgy határozott, hogy jogi eljárást kezdeményez, és felszólító levelet küldött a magyar kormánynak a magyar felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban. A magyar hatóságoknak most egy hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy válaszoljanak a Bizottság jogi aggályaira. A Bizottság emellett úgy határozott, hogy folytatja a magyar hatóságokkal más fontos témák – például a menekültügy – kapcsán megkezdett párbeszédet, és továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a nem kormányzati szervezetek regisztrációjáról szóló, ugyancsak vitatott törvényjavaslat sorsát.
Másrészt a Bizottság ma teszi közzé válaszait a magyar kormány által indított, „Állítsuk meg Brüsszelt” mottójú nemzeti konzultációban megfogalmazott állításokra. A biztosi testület, amely szerint a konzultáció több téves és súlyosan félrevezető állításon és feltételezésen alapul, konkrét tényekre hivatkozó válaszában kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket.
A bizottsági válasz itt olvasható.
Április 12-én a biztosi testület úgy döntött, hogy továbbra is a Szerződések által biztosított minden eszközt felhasznál a közös uniós értékek védelme és a magyar hatóságokkal, más tagállamokkal és az Európai Parlamenttel folytatott széles körű politikai párbeszéd folytatása érdekében. A nyilvános párbeszéd folytatására a következő alkalom ma délután, az Európai Parlament plenáris vitáján kínálkozik, amelyen részt vesz Frans Timmermans első alelnök és Orbán Viktor miniszterelnök is.
