Ideiglenes intézkedésként az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) leállította, hogy Magyarország átadjon Görögországnak egy kínzásáldozat szomáliai menedékkérőt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelét. A magyar hatóságoknak addig biztosan várniuk kell, míg a strasbourgi bíróság gyorsított eljárásban el nem dönti, a Dublini Rendeletre hivatkozott áthelyezés nem jár-e jóvátehetetlen, visszafordíthatatlan károkkal a menekülőre nézve. A bíróság 2011 óta nem tekinti biztonságosnak a görög menekültügyi rendszert.
A Dublini Rendeletre hivatkozva a magyar hatóságok nyár óta rendelik el menedékkérők áthelyezését Görögországba. Teszik mindezt annak ellenére, hogy az EJEB-nek az egyik döntése miatt 2011 óta egyetlen más uniós tagállam nem próbálkozott ezzel. A strasbourgi bíróság ugyanis kimondta, hogy Görögország nem számít biztonságos a menedékkérőknek, lévén az alacsony színvonalú menekültügyi ellátáshoz sem tudnak hozzáférni, és nincsen biztosítva számukra a tisztességes eljárás. Rendszerszintű problémák miatt ki vannak téve kínzásnak és embertelen bánásmódnak.
Az utóbbi időben az Európai Unió Görögországnak jelentős pénzeket csoportosított át menekültügyi célkora, noha a mérvadó országjelentések szerint a rendszer még nem éri el a kívánatos szintet. Ezzel együtt Magyarország úgy határozott, hogy elsőként az uniós tagállamok közül alkalmazni fogja a Dublini Rendelet szabályait Athén esetében is, pedig az Európai Bizottság prognózisa szerint legideálisabb esetben is csak jövőre indulhatna meg a görögországi visszaküldés.
Az áthelyezési határozatokat egyes esetekben a menedékkérők magyar bíróságokon támadták meg. A Helsinki Bizottság szomáliai ügyfele esetében a bíróság úgy ítélt, nincsen akadálya a görög átadásnak. A hazai bíróság egyedül a döntés formai részét vizsgálta, és megállapította, mivel Athén két hónap alatt nem adott választ a budapesti megkeresésre, így a magyar hatóságnak jogában állt az áthelyezést elrendelni. A hazai bíróság figyelmen kívül hagyta a pocsék görög menekültügyi helyzetet, valamint a Helsinki Bizottság ügyfelének személyi körülményeit is. A szomáliai férfi a hírhedett al-Shabaab terrorszervezet kínozta meg, és ma is kezelésre szorul, amelyhez félő, Görögországban nem juthatna hozzá.
A Helsinki Bizottság szerdán indítványozta, hogy tekintettel a sürgős helyzetre, miszerint ügyfele esetében a görögországi sikeres átadás visszafordíthatatlan következményekkel járna, a strasbourgi bíróság sürgősen avatkozzon közbe. Az EJEB aztán tegnap délután ideiglenes intézkedésben arra szólította fel a magyar kormányt: függessze fel a menedékkérő átadási eljárását.
Az EJEB most gyorsított eljárásban fogja megvizsgálni, hogy a görögországi visszaküldés sértené a szomáliai férfi emberi jogait. A döntés azért is fontos lesz, mert 2011 óta nem változott a strasbourgi bíróság megítélése: Görögország, a görög menekültügyi rendszer nem biztonságos a menedékkérőknek. Fontos körülmény, hogy Athén eddig egyetlen menedékkérőt sem vett át Budapesttől. Ahogyan értelemszerűen mástól sem. Igaz, mások eddig még nem is próbálkoztak vele.
Strasbourg leállította egy menedékkérő görögországi deportálását
