Hazánk nemzeti kincsének számító erdeink jelentősége az elmúlt évtizedekben megnőtt, hiszen kiemelkedő földhasznosítási formának számít, az egészséges emberi környezet alapvető részét képezi. Olyan mikro-klimatikus tényező, amely a biodiverzitás megőrzésének fontos eleme, ugyanakkor megújuló erőforrásként gazdasági hasznosítása rendkívül jelentős. Mindezek mellett az erdőségek egészségügyi-szociális, kulturális, turisztikai, valamint oktatási, kutatási célokat szolgáló szerepe is egyre növekszik. Az új erdészeti stratégia a védelmi, gazdasági és közjóléti funkció hármasának kiegyensúlyozott érvényesülését biztosítja.
A stratégia alapját a Nemzeti Erdőprogram (NEP) adta, amely középtávú programként 2006-2015 közötti időszakra határozta meg az erdőt érintő szakmapolitikákat. Ennek lejártát követően a Nemzeti Erdőstratégia (NES) kialakítása során a Földművelésügyi Minisztérium figyelembe vette az azóta kialakult nemzetközi trendeket, valamint az új szakmai kihívásokat. A klímaváltozás kezelése és az arra való felkészülés - mint az egyik legaktuálisabb kihívás - kapcsán megfogalmazott iránymutatások célja megvédeni és lehetőségek szerint növelni az ország fával borított területeit. A NEP alapjain a NES tíz fejlesztési célt határozott meg. Ezek kidolgozásába bevonták a részterületért felelős és irányadó szervezetek, képviseletek, a kormányzati felelős részlegek és a külsős stratégiai partnerek szakértőit is (OEE, MEGOSZ, FAGOSZ, PSH). Az egyeztetések során elkészült anyag széleskörű társadalmi és szakmai összefogás eredménye, amit jól mutat nagymértékű támogatottsága is.
A NES további célja a gazdálkodás és az erdei ökoszisztémák folyamatainak összehangolása, illetve az erdei ökoszisztéma-szolgáltatások megvalósítása. A társadalmi-, és tárcaközi egyeztetéseken a NES széles körű támogatást kapott és 2016. október 13-án lépett hatályba.
