1. A rendőrarcképmás-ügy annak ellenére húzódik évek óta és okoz konfliktust az Alkotmánybíróság és a Kúria között, hogy az AB egyszer már döntött. A 28/2014. számú határozatában, amelynek alapjául szolgáló alkotmányjogi panasz az Eötvös Károly Intézetben készült, megsemmisítette az Index hírportált elmarasztaló bírósági ítéletet. A tegnap kihirdetett alkotmánybírósági döntések alapjául szolgáló indítványokban a panaszosok már azzal érvelhettek, hogy ügyeikben a bíróságok nem vették figyelembe ezt az alkotmánybírósági határozatot.
Az Indexnek a 28/2014. AB határozatban egyszer már eldöntött ügye néhány hete újra az Alkotmánybíróság elé került. 2015 őszén ugyanis példátlan dolog történt: a Fővárosi Ítélőtábla az alkotmánybírósági döntés után újra lefolytatott eljárásban – annak dacára, hogy az AB megsemmisítette a bírói ítéletet – ismét a hírportál számára kedvezőtlen döntést hozott, majd 2016 tavaszán e döntést a Kúria is megerősítette. Az alkotmánybírósági határozat után született bírósági ítélettel szemben – az Eötvös Károly Intézet műhelyében – újabb alkotmányjogi panasz készült: eszerint a bíróság ahelyett, hogy orvosolta volna korábbi jogsértését, az AB határozatából következő döntéssel kifejezetten ellentétes tartalmú ítéletet hozott. A bíróság ugyanis úgy értelmezte saját szerepét, hogy számára az Alkotmánybíróság csupán az alapjogi kérdés helyes mérlegeléséhez szükséges szempontokat határozott meg. Ha ezekre a szempontokra indokolásában hivatkozik, akár a korábbi, az Alkotmánybíróság által megsemmisített ítéletben foglalt álláspontjával azonos következtetésre is juthat, a hírportált újra elmarasztalhatja. Ezzel szemben értelmezésünk szerint az AB az elé vitt konkrét ügyben el is végezte a mérlegelést, és ennek helyes eredményét is megadta: a hírportál elmarasztalását alapjogsértőnek minősítette.
Ebben az ügyben még nincs döntés. Az újabb alkotmányjogi panasz nyomán az AB tisztázhatja: pontosan mire kötelezi az alkotmányjogi panaszeljárásban hozott döntése az annak alapján újból eljáró bíróságokat, ezáltal hogyan képes a jogrendszer garantálni az alapjogsérelmet szenvedett panaszos számára nyújtott jogorvoslást, végső soron az alapjogok tényleges érvényesülését.
2. A tegnapi két határozat alapján annyit megállapíthatunk, hogy az AB legalább is nem engedett a 28/2014. AB határozatban megfogalmazott mércéjéből: az érintett képfelvételek hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozhatóak, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset összes körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül. Kivételként a testület az emberi méltóság mint az emberi mivolt benső lényegét feltétlenül megillető védelem sérelmét említi (pl. szenvedés bemutatása). Az Alkotmánybíróság kifejti azt is, hogy ha a képen csak egyetlen személy látható, akkor egyedileg kell elvégezni az arányossági mérlegelést.
E mérce alapján az AB két újabb rendőrképmás-ügyben is úgy találta, hogy a bíróságok megsértették a sajtószabadságot. Az ügyek folytatása azonban nem borítékolható: akár ezek az esetek is az Index ügyének sorsára juthatnak, és a bíróságok a megismételt eljárásokban – döntésüknek csak az indokolását megváltoztatva – újra meghozhatják elmarasztaló ítéleteiket. Az a kérdés tehát még mindig nyitott, hogy az AB kikényszeríti-e, hogy rendőrarckép-határozatát a bíróságok maradéktalanul végrehajtsák.
