A magyar hatósági és szabályozási gyakorlat sem a környezeti balesetek megelőzésére, sem a felelősségi viszonyok tisztázására nem alkalmas – ez a következtetés adódik a hat éve húzódó vörösiszap-per mai, minden érintett fölmentésével végződő lezárásának. A PM szerint a valódi felelősök megtalálásához a szándék is hiányzik, a valódi megoldás azonban a nagy környezeti kockázatú ipari tevékenységek átfogó európai szabályozása lenne.
Alig több mint öt év telt el a tíz ember halálát okozó, egy millió köbméternyi lúgos zagy kiömlésével járó ajkai vörösiszap-katasztrófa óta, és máris megszületett az első fokú bírósági döntés: felelős nincs, mindenkit felmentettek. Pedig annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy kik és mit rontottak el, biztosan nincs szükség ennyi időre: már a baleset utáni hónapokban elkészült első független jelentés felsorolta, hol hibáztak az erősen lúgos vörösiszapot tévesen besoroló és a gátszakadás előtt műszakilag mindent rendben találó hatóságok, illetve a helytelen technológiákat alkalmazó és a környezeti kármentesítést elmulasztó tulajdonosok. Mindebből a bíróság előtt semmi sem állt meg: a hatósági felelősséget nem is vizsgálták, az érintett vállalat illetékeseit pedig felmentették.
A bírósági döntés rámutat a hazai szabályozási és hatósági gyakorlat hiányosságaira: sem a környezeti károk megelőzése, sem a kárfelelősség érvényesítése nem működik, a terhek minden hasonló esetben az adófizetők közösségére hárulnak. A PM bízik benne, hogy a felsőbb jogi fórumok közelebb jutnak majd a valódi felelősökhöz, egyben tovább küzd azért, hogy az európai Parlamentben minden tagállamra érvényes, a nagy kockázatú ipari üzemeket biztosítékadásra és felelősségbiztosítás megkötésére kötelező szabályozás szülessen.
Jávor Benedek
Vörösiszap-per: katasztrófa volt, felelős nincs
