Állami támogatás: A Bizottság két részletes vizsgálatot indít a magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermék-értékesítést terhelő adó ügyében
A Bizottság két különálló, részletes vizsgálatot indított annak további kivizsgálása céljából, hogy a közelmúltban hozott két magyar intézkedésbe foglalt adómértékek meredeken progresszív szerkezete összhangba áll-e az uniós állami támogatási szabályokkal. Az első intézkedés az élelmiszerlánc-felügyeleti díjra, a második pedig a dohánytermékek gyártásából és kereskedelméből származó árbevételt terhelő adóra vonatkozik. A Bizottság ebben a szakaszban mindkét ügyben aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az árbevételen alapuló adómértékek progresszív jellege – az uniós állami támogatási szabályok megsértésével – szelektív előnyt biztosít az alacsony árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak a versenytársakkal szemben.
A Bizottság felfüggesztő rendelkezéseket is kiadott, amelyek megtiltják Magyarországnak az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermékeket terhelő adó progresszív adómértékeinek alkalmazását mindaddig, amíg a Bizottság le nem zárta a vizsgálatát. A részletes vizsgálatok megindítása az érdekelt harmadik feleknek is lehetőséget ad a vizsgált intézkedésekre vonatkozó észrevételeik benyújtására, mindamellett nem határozza meg eleve az eljárások kimenetelét.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj módosítása
A magyar élelmiszerlánc-törvény úgynevezett élelmiszerlánc-felügyeleti díj fizetésére kötelezi az élelmiszerlánc szereplőket. A 2014. évi módosítás szerint a „napi fogyasztási cikkeket” értékesítő üzletek meredeken progresszív adómértékeket kötelesek fizetni. A törvény szerint a „napi fogyasztási cikkek” számos olyan terméket ölelnek fel, amelyeket a fogyasztók napi rendszerességgel használnak, és általában egy éven belül elfogyasztanak, vagy amelyek elfogynak, illetve helyettesítésre kerülnek (pl. élelmiszerek, kozmetikumok, gyógyszerek vagy háztartási tisztítószerek).
A 2014. évi módosítás szerint az alacsony árbevétellel rendelkező üzletek jelenleg teljes egészében mentesülnek az élelmiszerlánc-felügyeleti díj fizetése alól, vagy lényegesen alacsonyabb díjat kötelesek fizetni (az árbevételük 0,1 %-át) mint a nagyobb árbevétellel rendelkezők (az árbevételük legfeljebb 6 %-át). Jóllehet az árbevételen alapuló díj önmagában véve nem vet fel állami támogatási kérdéseket, a Bizottság ebben a szakaszban úgy véli, hogy a díjmértékek progresszív jellege szelektív előnyben részesíti az alacsony árbevétellel rendelkező vállalkozásokat, és tisztességtelen versenyelőnyt biztosít számukra a többiekkel szemben.
Magyarország mostanáig nem nyújtott olyan tárgyilagos indokolást, amely igazolná ezt a differenciált bánásmódot. Mivel az új szabályok 2015. január 1-jén léptek hatályba, és az első befizetések július végén válnak esedékessé, a Bizottság emellett úgy döntött, hogy a progresszív adómértékek alkalmazásának felfüggesztésére kötelezi Magyarországot mindaddig, amíg a Bizottság be nem fejezi az állami támogatás vizsgálatát.
A dohánytermékek értékesítését terhelő új adó
Magyarország 2015-ben a dohánytermékeket terhelő – „egészségügyi hozzájárulásként” említett – új adót vezetett be. Az adómértékek meredeken progresszívek: Az alacsony árbevétellel rendelkező vállalkozások a dohánytermékek gyártásából és kereskedelméből származó árbevételük csupán 0,2 %-át kötelesek befizetni. Másrészt a magasabb árbevétellel rendelkező vállalkozások árbevételük 4,5 %-áig terjedő adómértéket kötelesek fizetni.
A Bizottság egy beérkezett panasz miatt vizsgálta meg a kérdést. A Bizottság üdvözli a dohányzás visszaszorítására irányuló tagállami intézkedéseket. Mindazonáltal kétségei vannak az iránt, hogy a dohánytermékek közegészségügyi hatásai progresszíven emelkednek az azokat értékesítő vállalkozások árbevételének megfelelően. A progresszív adómértékek miatt az alacsony árbevételű vállalkozások lényegesen kevesebb adót fizetnek, mint a magas árbevétellel rendelkezők. Magyarország mostanáig nem nyújtott olyan tárgyilagos indokolást, amely igazolná a különböző árbevételű vállalkozások közötti differenciált bánásmódot.
A jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy a vállalkozások csökkentsék ezen adókötelezettségüket, ha bizonyos, tárgyi eszközökbe irányuló beruházásokat végeznek. A Bizottság aggódik amiatt, hogy ez szelektív előnyt biztosíthat az ilyen vállalkozásoknak, és Magyarország ebben a szakaszban nem igazolta, hogy a csökkentés összeegyeztethető az egységes piaccal.
Háttér-információk
Az uniós jog szerint a tagállamok hatáskörébe tartozik az adórendszerük meghatározása. A tagállamoknak ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy adórendszerük tiszteletben tartja az állami támogatásra (azáltal, hogy nem nyújtanak szelektív előnyt egyes vállalkozásoknak) és az egységes piacra (pl. a letelepedés szabadságának, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásnak biztosításával, illetve a hazai termékek és a más tagállamokból származó termékek közötti megkülönböztetésmentes bánásmóddal) vonatkozó uniós szabályokat.
Élelmiszerlánc-felügyeleti díj
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj célja, hogy hozzájáruljon az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tevékenységeinek finanszírozásához. 2014. december 31-ig valamennyi élelmiszerlánc-szereplőnek (így a gazdálkodóknak, az élelmiszer-feldolgozó üzemeknek, a nagykereskedőknek és a kiskereskedőknek) – köztük a más tagállamokból származó beszállítóknak – 0,1 %-os átalánydíjat kellett fizetnie az árbevétele alapján.
Magyarország 2014-ben módosította az élelmiszerlánc-törvényt, és a magyar piacon napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletekre vonatkozó felügyeleti díj kiszámítására vonatkozó különös szabályokat iktatott be. Meredeken progresszív díjmérték-szerkezetet vezetett be, amely 0 %-tól 6 %-ig terjedő 8 különböző díjmértékből áll. A napi fogyasztási cikkeket értékesítő, kis- vagy közepes árbevétellel rendelkező üzleteket mentesítették az adó alól (500 millió HUF / mintegy 1,6 millió EUR alatt) vagy 0,1 %-os adómérték fizetésére kötelezték (500 millió HUF és 50 milliárd HUF / mintegy 1,6 – 161 millió EUR között), miközben a nagy árbevételű vállalatok 1% feletti, és a 300 milliárd HUF-t (mintegy 966 millió EUR-t) meghaladó árbevétel esetén 6 %-ot elérő progresszív adómértékek megfizetésére kötelesek. Ez a módosítás 2015. január 1-jén lépett hatályba.
Az összes többi élelmiszerlánc-szereplő továbbra is a díj alapját képező árbevétel 0,1 %-ának megfelelő mértékű átalánydíj megfizetésére kötelezett.
Ezen túlmenően a Bizottságnak a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az iránt is kétségei vannak, hogy a díj összeegyeztethető az agrár-élelmiszeripari láncban végzett hatósági ellenőrzésekről szóló uniós jogszabályokkal. Ezek a szabályok lehetővé teszik – néhány esetben pedig előírják –, hogy a tagállamok díjakat szedjenek a nemzeti hatóságok hatósági ellenőrzései során felmerült költségek fedezésére. A Bizottságnak elsősorban azzal kapcsolatban vannak fenntartásai, hogy a módosított magyar díjmérték megfelel az említett uniós jogszabályok alapján előírt ilyen ellenőrzések tényleges költségeinek, és nem haladja meg azokat.
Ez az intézkedés egyike azoknak a Magyarország által a közelmúltban bevezetett, a kiskereskedelmet korlátozó intézkedéseknek, amelyek összeadódó negatív hatást gyakorolhatnak a versenyre, és sérthetik a Szerződésbe foglalt alapvető szabadságokat. Például egy másik jogszabályi rendelkezés megtiltja azon kiskereskedők működését, amelyek két egymást követőévben veszteséget termelnek. E veszteségek annak következtében is keletkezhetnek, hogy egyes kiskereskedőknek magas élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kellene fizetni. A Bizottság kapcsolatba lépett a magyar hatóságokkal annak megállapítása céljából, hogy ez a rendelkezés és az egyéb kiskereskedelmi korlátozások összeegyeztethetőek-e a letelepedés szabadságra vonatkozó Szerződéses szabályokkal.
A dohánytermékeket terhelő adó
A Magyar Országgyűlés 2014. december 16-án elfogadta a dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014. évi XCIV. törvényt. A 2015. február 1-jén hatályba lépett törvény – „egészségügyi hozzájárulásként” említett – adót vet ki a dohánytermékek magyarországi gyártásából és kereskedelméből elért éves árbevétel alapján. Az adó az adóraktárak engedélyeseire, a dohánytermékek importálóira, vagy bejegyzett kereskedőire vonatkozik.
Az adó progresszív adókulcsai a következők: 0,2 % (a 30 millió és 30 milliárd HUF / mintegy 96 500 – 96,5 millió EUR árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében), 2,5 % (a 30 milliárd és 60 milliárd HUF / mintegy 96,5 – 193 millió EUR árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében) és 4,5 % (a 60 milliárd HUF /mintegy 193 millió EUR feletti árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében.
Ha a vállalkozás bizonyos elszámolható beruházásokat végez, legfeljebb 80 %-kal csökkentheti a jogszabályból eredő adókötelezettségét.
A Bizottság azt is vizsgálja, hogy a dohánytermékek forgalmazásáról szóló magyar törvények összeegyeztethetők-e az uniós joggal.
A Bizottság annak megállapítására is részletes vizsgálatot folytat, hogy a Magyarország által 2014 júniusában bevezetett reklámadó megfelel-e az uniós állami támogatási szabályoknak. A Bizottságot különösen az aggasztja, hogy a 0 %-tól 50 %-ig terjedő progresszív reklámadó-kulcs szelektív előnyt – és ezáltal tisztességtelen versenyelőnyt – biztosíthat bizonyos vállalkozásoknak.
