Az előzetes letartóztatás maximumának eltörlése miatt Alkotmánybírósághoz fordul az ombudsman
Az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság közös beadványa nyomán kezdeményezi Székely László, hogy az AB semmisítse meg a büntetőeljárásról szóló törvény egy szabályát.
2013-ban hirtelen módosította a parlament a büntetőeljárási törvényt, miután a brutális rablótámadásokkal vádolt ároktői banda egyik tagját ki kellett engedni az előzetes letartóztatásból, mert a nyomozást és a bírósági eljárást nem tudták időben befejezni a hatóságok. A törvény akkori szabályai szerint, ha négy évig nem született ítélet egy büntetőeljárásban, a vádlottat házi őrizetbe kellett helyezni. Az új szabályt néhány nappal azelőtt fogadta el a parlament, hogy a banda egy újabb tagja került volna ki az előzetes letartóztatásból a határidő letelte miatt.
Az Alkotmánybírósági eljárás kezdeményezéséről levélben tájékoztatta az ombudsman az indítványozó szervezeteket, ezt a levelet ma kaptuk kézhez.
A jelenlegi szabályok szerint bárkit, szélsőséges esetben akár élete végéig előzetes letartóztatásban lehet tartani anélkül, hogy elítélnék. Az EKINT és a Helsinki Bizottság szerint ez a szabályozás sérti a személyes szabadság jogát és szembe megy a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatával is.
„Az ügyben az a legfelháborítóbb, hogy a parlamenti többség gondolkodás nélkül, pillanatnyi politikai érdekből gázolt át egy alkotmányos garanciális szabályon, és avatkozott be a bíróságok működésébe. Ez egy jogállamban elfogadhatatlan” – mondta Somody Bernadette, az EKINT igazgatója.
2010 óta nem ez volt az első eset, amikor a parlamenti többség, vagy kormánypárti politikusok meg nem engedhető módon avatkoztak be az igazságszolgáltatás működésébe. Nyomás alatt voltak a bíróságok a vörösiszap-katasztrófa után, Marian Cozma ügyében, a Rezesova-ügyben és a devizahiteles perekben is. A 2006-os tüntetések során meghozott ítéleteket megsemmisítő törvény is alkotmányellenesen avatkozott be az igazságszolgáltatás működésébe. Minderről bővebben az EKINT Elmúltnégyév oldalán olvashat (61-66. jegyzet), ahol a jogállam 2010 és 2014 közti pusztulását vettük számba.
